Ősz hajszálak, szaporodó ráncok, szemek alatt ülő sötét karikák. Felszíni nyomok, amik apró szabálytalanságokként tanúskodnak belső énünk mindennapos küzdelmeiről. Vajon hogyan viszonyul társadalmunk ezekhez a jelekhez? Képesek vagyunk a test esztétikáján túllépni és büszkén magunkon viselni egy-egy kihívással és szorongással teli időszak fizikai leképeződéseit?
Vajon a test a lélek börtöne?
TEST & LÉLEK metafizikája
Kinézetünk a lélek egyfajta reprezentációja, anyagi minőségünket érintő döntéseinkben tükröződhet bizonytalanságunk, személyes traumáink, a minket uraló társadalmi normák sokasága, illetve környezetünkhöz- vagy éppen önmagunkhoz fűződő viszonyunk milyensége. A test és lélek közti kölcsönhatás megjelenési lehetőségeit a Test & Lélek metafizikája című kiállításon hét kortárs képzőművész járja körül, akik festményeiken és szobraikon az idealizált body image-t hátrahagyva közelítenek egy kinézetünkkel kialakított őszintébb viszony felé.
A KÉPEZŐ falain megjelenő alkotások vizuális kódokba rejtve foglalkoznak saját lényünk megbetegítésének problematikájával és a kifogástalan külső 21. századra legyőzhetetlenné vált mítoszával, amivel csupán takargatjuk lelkünk sebezhetőségét, ezáltal folyamatosan távolodunk az igazi összhang és önelfogadás lehetőségétől.
A Heinz Kohut által kidolgozott szelfpszichológia önálló mélylélektani irányzata főképp az egyén önmagához fűződő viszonyával foglalkozik, vagyis a szubjektum külvilág felé mutatott képének történetét és összefüggéseit állítja a középpontba. A kiállító kortárs művészek ehhez hasonlóan saját test-lélek megélésüket tolmácsolják a befogadó közönség felé, így tárva eléjük a platonikus kérdést: Vajon a test a lélek börtöne?
Kiállításhoz kapcsolódó programok
Kiállításhoz kapcsolódó programok
No event found!
Kiállító művészek
Benyovszky-Szűcs Domonkos
Képzőművészként fontosnak tartom, hogy én és a lehető legszélesebb környezetem is képesek legyünk kilépni a saját nézőpontunkból, felfedezni és megérteni egymás valóságát. Ezért művészetem középpontjában a személyiség struktúráinak, működésének feltérképezése, valamint az identitás képlékenységének vizsgálata áll. A figuratív és a nonfiguratív festészet átjárhatóságát kutatom, mert a látvány illetve a jelentés ellentmondásos kapcsolata érdekel.
Czene Márta
„A kép minden formája érdekel, és forrásává válhat munkáimnak, bármilyen médiumban készült, akár a kortárs képi kultúra része, akár a középkori mesterektől maradt ránk; legyen az film, képregény, digitális vagy analóg fotó, reklám, festmény vagy szobor, de akár még a közvetlen látvány is. Ezeknek egyfajta kollázsa az, amit festek, jelek jelei, idézetek felidézése tehát, és magam sem tudom, hogy a látványra, egy fotóra, vagy a bennem kialakult, és a valóságos képektől nem független, de szigorú szabályokra épülő világ képére hasonlít-e jobban.”
Fülöp Gábor
Szinte kizárólag fával dolgozik; ennek felületét gyakran megfesti, lakkozza; ha pedig nem, akkor minuciózus munkával változatos, inkább biológiai, mint geometriai eredetűre emlékeztető mintázatokból ad felületkiképzést szobrainak. Fő témái az emberi alak, elvont tartalmak, és egész mikroszituációk. Ez utóbbi téma festett faszoborban történő kivitelezése a ready-made realizmust valósítja meg, alakos szobrai általában felületkiképzésüknek köszönhetően már nem az anyagi testet, hanem más anyagú testeket és különféle állapotaikat ábrázolják, elvont témájú műveinek pedig gyakran védikus eredetű ihlető forrásai vannak: gyakorlatilag energiákat, erőket ábrázolnak ki.
Nemes Anna
Nemes nagy technikai tudással és precizitással megalkotott műveit újabban a fekete szín domináns használata határozza meg. Absztrakt festékfoltok, olajjal megfestett érzékeny részletek és azok finom összekapcsolódásai alkotják a kompozíciókat: a festmények által az organikus absztrakció és a figuratív ábrázolás különleges dialógusába nyerhetünk betekintést.
„A víz és a pigmentek az eróziónak engedelmeskedve mintázatokat hoznak létre. A kialakult organikus felületek amellett, hogy nagyobb léptékű természeti jelenségekre rímelnek, az emberi testben láthatatlanul jelen levő rendszerekre is emlékeztetnek. Habár a képeken az emberalakok materiális valójukban jelennek meg, a képek tárgyai ezek az örökké működő termodinamikai jelenségek.”
Könyv Kata
Könyv Kata realista festészeti attitűdje metaforikus ihletettségű és groteszkbe hajló, melynek sajátos eleme az irónia és a humor.
Festészetében az emberrel foglalkozik, karakterével, viselkedésével. Társadalmi kérdések kiemelten foglalkoztatják, az ember környezete és a történelem tükrében. Állandó motívumai a szobrok, romok, az ember által az élővilágon ejtett nyomok. A mindennapok történéseire reagál a kulturális és festészeti hagyományok eszközeivel élve.
Szurcsik József
Szurcsik József képzőművész a klasszikus grafikai és festői technikákat és formákat felhasználva saját képi világot alakított ki műveiben. Fő témája az ember. A kezdetektől foglalkoztatják társadalmi és pszichológiai kérdések, az egyén és belső világa, gyötrelmei, az egyén viszonya a hatalomhoz, a társadalomhoz, környezetéhez, a múltjához.
Verebics Ágnes
Verebics Ágnes munkáiban változó intenzitással, de folyamatosan és
kitartóan foglalkozik az emberi testtel, mint ábrázolt „tárggyal”, mint
tartalmakat és jelentésrétegeket hordozó motívummal. A mai technikák
sokféleségét messzemenően kihasználva fotózza, festi, applikálja
művein újra és újra az emberi testet, testrészeket.
Testünk hordozó – formálása, felöltöztetése saját jellemünkre
vonatkozóan hat. A megjelenésünkre való reakciók visszacsatolásai
lelkünk kifejezőkészségére, ám ennek megléte egyszerre burok köztünk és
a külvilág között, védőpajzs és erővel rendelkező alap, amit olyan módon
formálunk sajátunkévá, amiképp láttatni szeretnénk. A szépséghez, az
idáljaink kialakításához több, nüansznyi komponens játszik szerepet, s mint
tudjuk, mind relatív. Saját korlátaink, védelmünk, tüskeként lényünkbe ivódó sérelmeink és fájdalmunk azonban láthatatlanok (lsd.: Tövis vírus I-IV.).
A kiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta
