Németh Marcell

„Domborműveim kiüresedett tereket, tájakat dolgoznak fel, melyekben az emberi kéz alkotta világkép jelenik meg. Megfosztom a tereket a részletektől, és a lényeget koncentrálom a lemezbe. Minimális plasztikával az emberi szem és memória által befogható, legnagyobb teret akarom megalkotni. A kapcsolódás és kötés, a személyesség hiányán keresztül mutatom meg az esetenként zsúfolt köztes terek magányát. Csak talán pillanatokra, de leginkább maguktól elhárított gondolatokra terelem a hangsúlyt.

A behelyezhetőség ürességén át kutatom, a befogadóban mi rejtőzik.”