MŰVÉSZETRŐL
KÖNNYEDÉN

Bán Blanka művészettörténész előadásai

Művészetről könnyedén

Bán Blanka művészettörténész előadássorozatában jól ismert alkotókról mesél számos, talán kevésbé ismert érdekességet, és játékossággal fűszerezi meg alkalmait.

Helyszín: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 13/A

Időpont: 18:00-20:30 (2 órás előadás 20 perc szünettel)

2025 őszi szezon előadás időpontok

  • 2025. szeptember 18.: Vad szépség, tiszta festőiség. Paul Gauguin és a vágyott Paradicsom
  • 2025. október 16.: A világ legnagyobb Napút-festője: Csontváry Kosztka Tivadar
  • 2025. november 13.: A tinta árnyékában. Spanyolország fekete tükre: Francisco de Goya
  • 2025. december 11.: Szárnyaló színek, lebegő lelkek. Marc Chagall festői univerzuma
  • 2026. január 22.: A csend színe, a hiány teljessége, a teremtés szimfóniája. Hantaii Simon művészete

 

Szeptember 18., csütörtök 18.00 – Vad szépség, tiszta festőiség. Paul Gauguin és a vágyott Paradicsom

Paul Gauguin, a párizsi tőzsde árnyékából a fényes trópusokra költözött kalandor nem elégedett meg a polgári lét szürkeségével. A művészete nemcsak egy egyedi festői pálya, hanem egyfajta visszatérés az emberiség gyökereihez: egy olyan világhoz, ahol a színek érzékiek, a formák organikusak, és a mindennapokat áthatja a spiritualitás. Gauguin nem egyszerűen utazott, hanem szinte elmenekült a civilizáció elől, hogy egy másik világot teremtsen meg a vásznain. Ez a belső és külső utazás a francia fővárostól a breton falvakon át a perui és tahitii mítoszokig terjed. Az emblematikus, Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című 1897-es összegző műve Párizsban is nagy visszhangot keltett, Gauguin pedig már életében egy legendás, a „világból eltűnt” festő volt, aki Óceánia mélyéről küldte haza egzotikus remekműveit.

Október 16., csütörtök 18.00 – A világ legnagyobb Napút-festője: Csontváry Kosztka Tivadar

A „tágra nyílt szemmel” Kisszebenben világra jött Kosztka Mihály Tivadar a magyar festészet megkerülhetetlen alakja. A patikus egy isteni sugallatra hagyta el a gyógyszerek világát, hogy a Napút-fényeket keresse és az elhívását olyan komolyan vette, hogy új nevet is adott a festő énjének: ő lett Csontváry Kosztka Tivadar. A művész fenséges tájképeit látva azt érezhetjük, hogy talán az volt a vágya, hogy a világon mindenhová eljusson és végül valóban sok helyre sikerült neki. Az utazásainak célja a különleges, „nagy motívumok” felkeresése volt, hogy aztán húsz vagy akár harminc négyzetméteres vásznakon örökítse meg őket. Kérdés, hogy hogyan sikerült mindezt egyedül véghez vinnie és hogyan fogadták a kortárs festőkörökben – például a híres Japán kávéház művészasztalánál – a hóbortos Csontváryt, aki prófétai allűröktől sem volt mentes a fellépéseivel. Öveket becsatolni, fókuszban Bán Blanka művészettörténész egyik legkedvesebb alkotója!

November 13., csütörtök 18.00 – A tinta árnyékában. Spanyolország fekete tükre: Francisco de Goya

Francisco de Goya egyszerre volt udvari krónikás és a belső démonok vizioráriusa. A korai munkásságát meghatározta a királyi udvarban való működése, míg a kései művei egyrészről felkavarók, másrészről azonban ki is tágítják a művészetről alkotott képzelet határait. A spanyol királyság intrikával és belső feszültségekkel teli évtizedei, az inkvizíció borzalmai, a napóleoni háborúk és a felvilágosodás illékony reménye egyaránt meghatározták Goya életét és művészetét. Az előadáson alámerülünk a spanyol zseni elméjének mélyére, hogy megismerjük, hogy mi állt a „fekete festményeknek” is nevezett, groteszk alakokkal tarkított sorozata mögött és azt is megtudhatjuk, hogy hogyan előlegezte meg a 20. századi eleji expresszionizmus és szürrealizmus sajátosságait a művészetében.

December 11., csütörtök 18.00 – Szárnyaló színek, lebegő lelkek. Marc Chagall festői univerzuma

„Marc a nevem, a lelkem érzékeny, a pénztárcám üres, de azt mondják, tehetséges vagyok.” Marc Chagall remekművein a gravitáció is enged a szív erejének. Különös festményein a hegedűs a háztetőn valahol álom és valóság határán pengeti a húrokat, a szülőfalu emlékei pedig olyan elevenen törnek elő a vásznakról, mintha csak tegnap történtek volna. A 97 évet élt mester mindent és mindenkit túlélt, ám a legdrámaibb és legszomorúbb témájú alkotásokból is az élet csodálata és annak szeretete sugárzik. Miként vált a nagy szerelme és egyúttal a gyermeke édesanyja, Bella Rosenfeld a legfőbb múzsájává? Hogyan jeleníti meg a szülőfaluját, Vityebszket a vásznain? És vajon miképp tudta megőrizni a gyermeki tisztaságot és naiv bájt a festészetében, miközben a 20. század történelmi viharjaival kellett szembenéznie? Bán Blanka művészettörténész december 11-i előadásán kiderül.

Január 22., csütörtök 18.00 – A csend színe, a hiány teljessége, a teremtés szimfóniája. Hantaii Simon művészete

Hantai Simon, a magyar származású francia festőművész Párizst meghódítva forradalmasította az absztrakt festészetet. Ha megnézzük a biomorf alakzatokat felvonultató, sokszínű munkáit, vagy a szürrealizmus jegyeit viselő korai képeit, valószínűleg nem gondoljuk, hogy azok az ő alkotásai, ám ezek is kellettek ahhoz, hogy végül eljusson az egyedi „pliage” technikájáig a számos kísérletezése során. Az 1962-től alkotott, névjegyévé vált képein a festék felszabadulva áradt szét, létrehozva olyan véletlenszerű és mégis harmonikus formákat, amelyek soha nem ismétlődtek meg. Hantai nem uralni akarta a festéket, hanem együtt lélegzett vele és engedte, hogy az esetlegesség a mű szervező eleme legyen. Ez nemcsak egy technika, hanem egyfajta filozófia, és úgy vélte, hogy „a művészet lényegét tekintve vallásos”. Mélyen intellektuális vizuális nyelvében újragondolta a művész és a mű viszonyát, s máig az egyik Hantai-kép a legdrágább, magyar származású művész által készített alkotás. Az előadáson ez a remekmű és annak története is középpontba kerül.

Jegyvásárlás


No event found!

Korábbi előadásaink:

  • Egy lázadó barokk művész – Caravaggio élete és művészete
  • Szecessziós múzsák és aranyló allegóriák – A bécsi nagymester, Gustave Klimt művészete
  • „A szürrealizmus én vagyok.” – Salvador Dalí világa
  • Csontváry Kosztka Tivadar – A legnagyobb Nap-út festő
  • Claude Monet, az impresszionizmus atyja – „Csupán egy szem. De, Istenem, micsoda szem”
  • Szinyei Merse Pál fordulatos élete – Mert újat alkotni!
  • Marc Chagall művészete – Álom és valóság határán
  • El Greco varázslatos művészete – A mester, aki évszázadokkal megelőzte korát
  • Hieronymus Bosch festői univerzuma – Földi hiúságaink és égi feláldozásaink
  • Leonardo da Vinci élete és művészete – Egy igazi reneszánsz ember
  • Vincent Van Gogh élete és művészete – Hittérítőből (meg nem értett) zseni
  • Pablo Picasso művészete – „Én festőnek mentem és Picasso lettem…”
  • Diego Velázquez – A király festője, a festők királya
  • Szemben az árral – Édouard Manet merész mesterművei
  • A valóság grandiózus vásznai – Gustave Courbet és a realizmus ereje
  • Kaposvár szülötte, Párizs mestere – Rippl-Rónai József élete és művészete
  • A színek felszabadítása – Henri Matisse művészete
  • Hullámzások, színváltások, vibrálások – Keserű Ilona művészete
  • Henri de Toulouse Lautrec – A plakátművészet atyja
  • A legangyalibb reneszánsz mester – Raffaello Sanzino
  • A pop-art királya – Andy Warhol élete és művészete
  • Egy olasz művész a Montmartre-on – Amadeo Modigliani
  • Energia, dinamizmus, színvariációk – Mauer Dóra művészete
  • A holland aranykor érzékeny zsenije – Rembrandt festészete
  • A street art kortárs fenegyereke – Banksy művészete
  • Frida Kahlo – A modern ikon élete és művészete
  • A színpompás festészet – Pierre-Auguste Renoir
  • Az első nemzetközi hírű festőművészünk– Munkácsy Mihály festészete és sikerei
  • Egy viharos élet és grandiózus művészet– Michelangelo története