A KÉPEZŐ Galéria fogyaszthatóvá teszi a művészetet! Az exkluzív, kortárs kiállítói környezetben megrendezett könnyed művészettörténeti előadások egyszerre kényeztetik a szemet és az ízlelést. A képzőművészet leghíresebb alakjainak élettörténetét szakértők által összeválogatott ételkülönlegességekkel és finom borokkal tálaljuk.

TERÍTÉKEN A MŰVÉSZET és BOR-COOL TÚRA címre keresztelt előadássorozatunk érdekes témákkal és nem hétköznapi ízélményekkel segíti a vállalati csapatépítésre érkező munkatársak kikapcsolódását. Gondolkodtál már azon, hogy milyen ízű Monet napfelkeltéje? A KÉPEZŐ Galériában most ezt is rekonstruálhatod!

TERÍTÉKEN A MŰVÉSZET

Gasztroélmény a KÉPEZŐBEN

Francia impresszionisták és a macaronok – A franciák híresek a finomságukról, ami a különleges desszertjeikről is elmondható. Claude Monet világhírű Giverny-beli konyhájától Édouard Manet foszlós briósáig felvonultatjuk a legfontosabb impresszionista festőket és alkotásaikat, miközben stílszerűen macaront csipegetünk.

Olasz festészet és olasz finomságok – Az olasz alapanyagok épp olyan (nap)fénnyel és élettel átitatottak, mint az itáliai festők remekművei. Nem véletlen, hogy ezen a területen aknázták ki a legjobban a fény és az árnyék kontrasztját a művészek, gondoljunk csak a barokk mesterekre, például Caravaggiora.

Spanyol művészet és a tapasok – A spanyol konyha tapas-táljai tökéletes vendégváró, apró falatkák. A festészetben bodegónnak hívjuk azokat a képeket, amelyek konyhai jeleneteket vagy étkező figurákat ábrázolnak. Diego Velázquez, Francisco de Zurbarán és Francisco Goya alkotásai ugyanakkor sokkal több szimbolikát rejtenek, mint azt elsőre talán gondolnánk!

Magyar festők és ízek – Hogy a gyomrunk és a szemünk is biztosan jól lakjon, a magyar konyha és kultúra remekei sem maradhatnak el. Munkácsy Mihály Párizsban is kisbicskával ette a szalonnát, míg Csontváry Kosztka Tivadar már akkor vegetáriánus volt, amikor az még nem volt divat. Többek között róluk is lesz szó Bán Blanka művészettörténész előadásában.

Karneválok, maszkabálok, festői farsangi mulatságok – A tél vége és tavasz kezdete már az ókori népek mindegyikénél is jeles ünnep volt, amelyet leginkább maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek az emberek. A középkorban jelent meg a velencei karnevál, amelyeket fantasztikusan élénk alkotásokon örökítettek meg a festőművészek. Melyik jelmez számított a legdivatosabbnak? Miért különlegesek a farsang és a böjt viadalát megörökítő remekművek? Mikor és hol alapult meg az első jelmezkölcsönző itthon?

A műkereskedelem ínyenc történetei – A műkereskedelem egy rendkívül izgalmas világ, amely nem csak „A” osztályos remekművek adásvételéről szól, hanem a piac, a gazdaság és a kultúra összefonódásába is betekintést nyújt. Mi tulajdonképp a műgyűjtés: befektetés, presztízs, passzió? Hogyan érheti a sokszorosát egy olyan alkotás, ami félig megsemmisítette magát a leütés pillanatában? Egyáltalán miért gyűjtünk tárgyakat? A műkereskedelem legizgalmasabb részei kétségkívül a rekordok: ezekről a művekről és sok más kuriózumról mesél Bán Blanka művészettörténész. Senki többet?

Művészet és divat kollaborációk – A képzőművészetet és a divatot folyamatos innováció jellemzi. Két különböző típusú nyelv, közös szándékkal: a kifejezés vágyával. A divattervezők az idők során többször is a képzőművészethez fordultak, hogy az alkotásaikba a művészi szabadság ízét vigyék. Az utóbbi években eltolódott a határvonal: a divat bekerült a múzeumokba. Mi volt az első olyan együttműködés, amikor egy divattervező egy képzőművésszel közösen álmodta meg a kreációit? Az előadáson többek között Jeff Koons és Yayoi Kusama Louis Vuittonnal közös kollekciója, Yves Saint Laurent Vincent van Gogh-inspirálta kreációi is fókuszba kerülnek!

A múzsa csókja édesen kínálva: A „művész és múzsája” a képzőművészet történetének egyik legismertebb toposza a kölcsönös és harmonikus szerelemtől kezdve a mindent elsöprő és egymást szinte teljesen felőrlő szerelmi kapcsolatokig. Például Salvador Dalí és Gala vagy Gustave Klimt és Emilie Flöge nem csak a magánéletben, hanem a munkában is hihetetlen hatást gyakoroltak egymásra. S vannak olyan múzsák, akik nem csak egy művészt inspiráltak alkotásra, hanem adott esetben többet is: ilyen Elizabeth Siddal, a viktoriánus Anglia preraffaelita mestereinek vágyképe. Milyen az, ha nem csak homlokon csókol meg egy alkotót a múzsa? Az előadáson kiderül, s meg is kóstolhatjuk a különleges desszert-variációk által!

BOR COOL-TÚRA

Gasztroélmény a KÉPEZŐBEN

Az italozás művészete az ókori görögöktől napjainkig

Az alkotások befogadása és a kóstolás egyaránt az érzékszervek tánca: miért ne kényeztethetnénk a szemünket és az ízlelőbimbóinkat is egyszerre? A festményeknek ugyanúgy megvannak a saját karakterei, ha úgy tetszik, az ízjegyei, mint egy finom italnak. A bor és mámor istenének dicsőítését megörökítő Bacchanália-ábrázolásoktól a 19. századi bárjeleneteken át számos alkotáson megörökítették már a képzőművészek az ivás kultúráját. Milyen a művészet íze? Bán Blanka előadásán kiderül!

Színek és képek

Fehérburgundi, zöldveltelini, kékfrankos, sárgamuskotály, szürkebarát, feketeleányka, rozék, vagy egyszerűen csak egy jó vörös. Borok, melyeknek nevében más és más színek tűnnek föl. Miközben egy sommelier bemutatja a más és más „színű” borokat, végigszaladunk a művészetek történetén, s mindegyik borhoz a jellegzetesen ugyanolyan színű alkotásokat állítjuk a középpontba. Szó lesz Picasso rózsaszín korszakáról, az avantgárd fehér festményeiről, Van Gogh sárgáiról s a lapis lazuli mennyei ragyogású kékségéről is. Művészettörténet a borok színén keresztül.

Csontváry tájain – borospohárral

Csontváry Kosztka Tivadar a magyar művészet legismertebb alkotója. A Szepesség szülötte, München növendéke az 1890-es évektől kezdve szinte megállás nélkül úton volt. Bár ő maga alkoholt nem fogyasztott, szerencsére csupa olyan helyen járt, ahol évezredes szőlő- és borkultúrákkal találkozunk. Egy jó szepességi, vagy bajor sör után érdemes lecserélni a korsót borospohárra, s végigjárni gondolatban Csontváry útjait az általa is bejárt vidékek jellegzetes boraival. Merre is járunk majd? Dalmácia, Bosznia-Hercegovina, Szicília, Málta, Kairó, Athén, Jeruzsálem, Libanon. Különös művészettörténeti utazás a mediterrán világ szép boraival, s Csontváry remekműveivel.

Balatoni festők, balatoni borok

A balatoni borvidék szőlőtől terhes lankái nemcsak a nyaralások, őszi hosszúhétvégék alkalmával bódíthatnak el minket. A magyar tenger rengeteg magyar képzőművész múzsájává vált. A hétköznapok folyását felfüggesztő találkozások kísérőitala mindig a nektár volt, amit felénk inkább olaszrizling, szürkebarát vagy éppen tramini néven ismernek. Csók István, Egry József, Szinyei Merse Pál, mind bort ittak, majd a Balaton vizéről prédikáltak.