KERÜLJ KÉPBE!

2025. december 10. – IDŐPONTVÁLTOZÁS: 2026. január 07.: Pop art és a modern művészet ikonjai. Frida Kahlo, Marilyn Monroe, a Beatles és sokan mások – Dr. Bellák Gábor

Az 1950-es években a brit, majd az amerikai művészetben megjelenő pop-art egyik legfeltűnőbb hatása a tömegkultúra és az elitkultúra közötti különbségek elmosódása volt. Ennek volt egyik jele, az a minden korábbinál áthatóbb sztárkultusz is, melyben a sztár – legyen az művész, politikus, sportoló – képmása vált a tömegkulturális fogyasztás ikonjává. Az ikonszerűséget pedig a színesség, a személy áruvédjegyként megjelenő sematikus, leegyszerűsített képmása fejezi ki. Nem portrékról beszélünk immár, hanem tárggyá vált képmásokról.

2026. január 28.: “Bűn őrület és szeszély, ebből áll a mese!” Művészet és deviancia az évszázadok tükrében – Lovass Dóra
A cím részlet Edgar Alain Poe: A győztes féreg c. verséből

A régóta ismert gondolat szerint, maga művészet, a műalkotás készítése, illetve a művészszemélye is távol áll a hétköznapi értelembe vett normalitástól. A 18. századból örököltromantikus eszmék szerint a művész valamely isten kegyelméből, netán ördögi kény(szer)től hajtva készíti zseniális alkotásait, amelyet a közönségnek, mint megfejtendő, ám valójában mindvégig megfejthetetlen titkot kell feltárni és megérteni. Már Platón is igyekezett a művészet transzcendens lényegét megragadni, csakúgy, mint Arisztotelész, aki az elsők között tette fel a kérdést az ókori vérmérséklet-tan kapcsán, hogy vajon az öröklött testi és lelki tulajdonságok miként befolyásolhatják a személy ténykedését, a világban elfoglalt helyét. A reneszánsz idején született meg a Giorgio Vasari művész-életrajzokat összefoglaló kötete, amely már a művek leírásán túl, egyfajta művész karakterológia megalkotására is vállalkozott. Később, a személyes életútra vonatkozó dokumentumok sokaságával egyre izgalmasabb gondolat-kísérletek folytak annak megfejtésre, hogy vajon a zsenialitás elválasztható-e az őrülettől és az alkotó tevékenység a devianciától? Bosch, Caravaggio, Archimboldo és Schiele – csak néhány név, amely kapcsán gyakran felmerül e kérdés.

2026. FEBRUÁR 25.: A „SZÉPSÉG” ÉS AZ „ÉRTÉK” – MŰVÉSZET ÉS MŰKERESKEDELEM – Dr. Martos Gábor

Mitől értékes egy „értékes” műtárgy”? Mikor hogyan mérték az emberek a műtárgyak „értékét”? Mióta létezik műkereskedelem? Mióta mérjük a művészi értéket alapvetően pénzben? Mit jelent az, hogy a művészi érték felismerését mára szinte kizárólag a pénzben mért elismerés „értéke” vette át? Hogyan alakítja maga a műkereskedelem a művészi értéket, és ezzel együtt a művészeti kánont? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálunk meg válaszokat keresni ebben a másfél órában – sok képpel és sok izgalmas történettel.

2026. MÁRCIUS 18.: FÖLDI PARADICSOM – Lovass Dóra

Kalandozás paradicsomi és evilági kertekben
Az európai kertkultúra első képviselői azok a szerzetesek voltak, akik a kolostorok körüli kertekben termeltek haszon- és gyógynövényeket, gondoztak rózsa- és gyümölcsfákat. Az idők folyamán a haszonkertek mellett megjelentek a különböző céllal létesített, zárt vagy nyílt kertek, amelyek egyre többféle funkciót láttak el: reprezentáltak, vadászatoknak biztosítottak helyet, kedves udvari mulatságoknak, játékoknak vagy éppenséggel tivornyáknak szolgáltak helyszínül. A kertkultúra fejlődése magával hozta a botanika tudományának fejlődését, a kifejezetten az ember által meghatározott célok szerint termesztett és nemesített fajták sokféleségét. Kertek és labirintusok, égi és földi kertek a képzőművészetben.

2026. ÁPRILIS 29. – ÚJRAFESTVE. ÁTDOLGOZÁSOK, ÁTÉRTELMEZÉSEK, STÍLUSPARÓDIÁK A FESTÉSZETBEN – Dr. Bellák Gábor

Az előadás témája, hogy hogyan lesz valamiből valami más. A feje tetejére állított hegyvidékből tenger, a glóriás Krisztus-ikonból egy szakállas zsánerhős, az elképzelt történelemből történelmi dokumentum, Picasso képéből egy kortárs amerikai festmény, a Mona Lisából Van Gogh, Cézanne vagy éppen Barcsay Jenő alkotása. Ami azonban nem változik: mindvégig művészettörténeti problémákról lesz szó.

2026. MÁJUS 27.: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A VÁSZNON – Lovass Dóra

Kriminalisztika és művészi gyakorlat
A hagyományos elképzelés szerint a művészetnek a szépet kell bemutatnia: szép embereket, szép tetteket, szép eszméket. Ám különösen a háborúk által sújtott időszakokban, járványok, természeti katasztrófák idején figyelhető meg az a tendencia, amikor megnő a diszharmonikus jelenetek, erőszakos eseteket bemutató történetek és műalkotások száma egy adott korszakban vagy történelmi, politikai eseménynek köszönhetően. Vajon miért lehetnek népszerűek a gyilkosságokat bemutató műalkotások? Vajon mivel szembesülünk, ha az emberi élet vagy értékek pusztulásának vagyunk tanúi? Mikor ítéljük el a bűnöst és mikor mentjük fel? Kivel empatizálunk? Az elkövetővel vagy az áldozattal? Ismert és kevésbé ismert alkotásokon keresztül eredünk a bűn nyomába, és keressük a választ arra a kérdésre, hogy mi vezetheti el az embert egy másik előlény, ember, rokon vagy ismeretlen elpusztítására? Csak erős idegzetűeknek.