A művészet segít meglátni a szegénység mögött az embert, a gazdagság mögött a valódi értéket. A különböző korszakokból választott művészeti alkotások megtanítanak minket arra, hogy az empátia, az együttérzés, az elismerés és a megértés az érzelmi intelligencia sarokkövei. Gyermekkorban az empátia fejlesztése megalapozza a felnőttkori együttérzést és felelősségvállalást.

A művészetben a színek együtt teremtenek harmóniát, ahogy a világ is akkor lesz szebb, ha minden árnyalatnak, bőrszínnek helyet adunk benne. A foglalkozás során „Színt adunk az elfogadásnak” - és érintett kisebbségekhez tartozó kortárs képzőművészek alkotások mentén beszélgetünk a kirekesztésről, az elfogadásról, a sokszínűségről és közös emberi értékekről.

A művészet képes láthatóvá tenni azokat a sebeket is, amelyeket a szavak ejtenek a képernyőn túl. Emlékeztet minket arra, hogy az empátia az online térben is emberi kötelességünk. A digitális bántalmazás korunk egyik legnagyobb problémája, annak kezelése az egyik legnagyobb kihívás. A foglalkozás során a bevont alkotások segítenek a lehetséges veszélyek azonosítására, megelőzésére és hangsúlyozza a felelősségteljes online viselkedést.

A művészet megmutatja, hogy minden korszak más testet nevezett „tökéletesnek”. A bevont műalkotások által hangsúlyozzuk, hogy a szépség nem ideálokhoz kötött, hanem önelfogadásból és belső szépségből fakad. A festmények és szobrok arra is emlékeztetnek, hogy amit ma hibának látunk magunkon, egy másik korban akár az ideál része lett volna.

A műalkotásokon keresztül felismerjük, hogy a testi vagy szellemi fogyatékosságban milyen erő és érték rejlik. A művészet megmutatja, hogy a másság nem hiány, hanem a világ sokszínűségének része. Különböző testi vagy szellemi fogyatékossággal élő művészek és modellek alkotásainak megismerésével érzékenyítjük a gyerekeket, hogyan kapcsolódhatnak a fogyatékossággal élőkhöz.