MŰVÉSZETRŐL KÖNNYEDÉN │5 alkalmas bérlet
KÉPEZŐ
1024 Budapest, Keleti Károly utca 13
Bán Blanka művészettörténész előadássorozatában jól ismert alkotókról mesél számos, talán kevésbé ismert érdekességet, és játékossággal fűszerezi meg alkalmait.
Helyszín: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 13/A
Időpont: 18:00-20:30 (2 órás előadás 20 perc szünettel)
Bérletár: 30.000 Ft
Az op-art atyjának a remekművei a szemünk előtt kelnek életre, vibrálnak és mozdulnak meg. Victor Vasarely egy olyan magyar származású alkotó volt, akit a világ minden kontinensén ismer és elismer a közönség. A művész hitt abban, hogy a kultúra mindenkit megillet és felhatalmazta az utókort arra, hogy a munkáit más és más médiumokkal újra és újra értelmezzék. Vasarely az intellektuális illúziók, a társadalmi művészet, a multiplikák, s nem utolsó sorban egy univerzális vizuális alapnyelv mestere volt. Miképp hódította meg a világot a pécsi születésű Vásárhelyi Győző? Bán Blanke művészettörténész szezonnyitó előadásán kiderül!
Képzeljünk el egy olyan alkotót, aki a huszadik század hajnalán, a fővárosi polgárság kényelméből kilépve teljesen átírta a hazai képzőművészet szabályait. Bár egy gyermekkori betegség elvágta őt a külvilág zajától, a kényszerű izoláció nem gátat szabott a tehetségének, hanem egy különleges belső szabadságot szült. Iskolai sablonok és akadémikus béklyók nélkül, a saját maga által kitaposott úton fejlesztette ki azt a radikális formanyelvet, amellyel a Nyolcak avantgárd művészcsoport egyik legkiemelkedőbb alkotójává vált. Az előadás során feltárjuk Tihanyi Lajos drámai élettörténetét, híres-hírhedt baráti társaságát, a legendás párizsi éveit, valamint azt a páratlan pszichológiai mélységet, amit a modelljei arcára varázsolt.
Miért dobta el egy sikeres párizsi tőzsdeügynök a biztos polgári egzisztenciát, a családját és a megszokott európai kultúrát azért, hogy a földi paradicsomként elképzelt Tahiti szigetén, nyomorban és betegségben találja meg az alkotás tiszta, vad őserejét? Paul Gauguin buja, egzotikus festészete egy fülledt, vallásos látomásokkal tarkított életmű, a korának az egyik legkülönösebbje. A francia gyarmatokon egy érintetlen, idealizált világot remélt, ám többszörösen csalódnia kellett. Ebből az érzésből született meg az előadás címadó képe, amelyről az alkotója is úgy vélte, hogy sosem fogja tudni felülmúlni.
Tamara de Lempicka Párizs legstílusosabb, legprovokatívabb és legkeresettebb portréfestője volt az 1920-as és az 1930-as években. Képein a tiszta formák és a hideg, fémes elegancia találkozik a fülledtséggel, valamint a modern, emancipált nő új imázsával. Miként volt képes a művein zseniálisan ötvözni a reneszánsz mesterek anatómiai precizitását a gátlástalan erotikával? Miért tekinthető manifesztumnak a legendás, zöld Bugattiban ábrázolt önarcképe? Mi volt az Art Deco lényege és hogyan formálta azt Tamara de Lempicka a saját képére? December 3-án kiderül.
Jeff Koons korunk egyik legmegosztóbb, egyben legdrágább élő képzőművésze, aki a hétköznapi, populáris giccset emelte a magasművészet szintjére. A szezonzáró előadás során elemezzük az amerikai alkotó filozófiáját, illetve a rozsdamentes acélból készült gigantikus lufiszobrok üzenetét. Megvizsgáljuk, hogy hol ér véget a művészet és hol kezdődik a zseniális marketingstratégia ebben a csillogó, fogyasztói társadalmat tükröző univerzumban. Egy rendhagyó este a popkultúra, a provokáció és a kortárs művészeti biznisz fúziójáról!
A flamand falusi élet humoros, sokszor bizarr pillanatait megörökítő id. Pieter Bruegel a németalföldi mindennapok egyik első krónikása volt. Előkelő városi létére gyakran vegyült el a falusi lagzik forgatagában, hogy a dudásokat és lakomázó ünneplőket megörökítse a remekművein. A flamand közmondások sokszínűségétől a Bábeli zűrzavarig Bruegel sokféle témát megörökített, ám egy valami közös az alkotásaiban: az emberi természet őszinte esendősége. Mit jelentett a 16. században „átrágni magadat a pudingon”? Miképp hatott a festészetére Róma? És mi teszi olyan különlegessé Bruegel művészetét a 21. században? A február 11-i előadáson kiderül!
Képzeljük el, hogy egyetlen apró pötty elkezd kontrollálatlanul sokszorozódni, míg végül elnyeli a bútorokat, a ruhákat, az egész szobát és végül magát az embert is! Yayoi Kusamával pontosan ez történt gyermekkorában. A fiatalkori hallucinációi és szorongásai a lenyűgöző életművében tükröződnek, amely egyfajta terápiás küzdelemként is értékelhető. Hosszú élete során a hatvanas évek New York-i, tabudöntögető meztelen happeningjeitől az ikonikus, sárga-fekete pöttyös tökökig Kusama a kortárs művészet és a divat legmeghatározóbb, globális szupersztárjává nőtte ki magát.
Amedeo Modigliani maga volt a két lábon járó bohém mítosz: az átkozott festő, aki abszintban és tuberkulózisban égett el a párizsi Montparnasse füstös kávéházaiban, miközben még a legnagyobb nyomorban is képes volt elegáns maradni. Amikor 1917-ben megrendezte élete egyetlen önálló kiállítását, a rendőrség alig néhány órán belül bezáratta a galériát a meztelen nőalakjainak kendőzetlen, érzéki megragadása miatt. Az előadáson górcső alá vesszük a tragikus sorsú zseni titkát és a védjegyévé vált hattyúnyakú modelleket.
Hogyan vált Rippl-Rónai József egy kaposvári patikussegédből a francia avantgárd művészcsoport, a Nabis egyetlen magyar tagjává? A festőművész a párizsi szalonok kifinomult eleganciáját hazahozta a somogyi lankák közé, hogy a Róma-villa lugasában forradalmasítsa a magyar modernizmust a maga vibráló, mozaikszerű „kukoricás” képeivel. Remekművein a tiszta színfoltok, a ragyogó sárgák és a buja lila kontúrok a vidéki élet békés polgári idilljét, a családi uzsonnákat és a baráti beszélgetések meghitt melegét árasztják. Akár Piacsek bácsi mellett foglalunk helyet képzeletben, akár Lazarine-nal beszélgetünk a kertben, vagy épp Hepiékkel játszunk, Rippl-Rónai József lelke mindmáig átjárja minden alkotását.
Ha a ködös és esős Angliát felcseréljük Los Angeles vakító napfényével, abból olyan vibráló, kristálytiszta látványvilág születik, mint egy jégbe hűtött koktél a medence partján. David Hockney ikonikus csobbanásai, a vibráló türkizkék víztükrök és a modernista villák steril nyugalma mögött a szabadságvágy és az identitáskeresés bátor kifejezése rejlik. A művész ráadásul nem ragadt le a medencék világánál: a fotókollázsoktól a grandiózus tájképeken át a legfrissebb iPad-festményekig folyamatosan újradefiniálta a perspektíva és a vizuális érzékelés szabályait a hosszú élete során.
KÉPEZŐ
1024 Budapest, Keleti Károly utca 13