MŰVÉSZETRŐL
KÖNNYEDÉN

Bán Blanka művészettörténész előadásai

Művészetről könnyedén

Bán Blanka művészettörténész előadássorozatában jól ismert alkotókról mesél számos, talán kevésbé ismert érdekességet, és játékossággal fűszerezi meg alkalmait.

Helyszín: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 13/A

Időpont: 18:00-20:30 (2 órás előadás 20 perc szünettel)

Bérletár: 25.000 Ft

2025 őszi szezon előadás időpontok

  • 2025. szeptember 18.: Vad szépség, tiszta festőiség. Paul Gauguin és a vágyott Paradicsom
  • 2025. október 16.: A világ legnagyobb Napút-festője: Csontváry Kosztka Tivadar
  • 2025. november 13.: A tinta árnyékában. Spanyolország fekete tükre: Francisco de Goya
  • 2025. december 11.: Szárnyaló színek, lebegő lelkek. Marc Chagall festői univerzuma
  • 2026. január 29.: A csend színe, a hiány teljessége, a teremtés szimfóniája. Hantaii Simon művészete

2026 tavaszi szezon előadás időpontok

  • 2026. február 26., 18:00: A káosz rendje. Hieronymus Bosch látomásai
  • 2026. március 26., 18:00: Egy vérbeli stílusjátékos: Vaszary János
  • 2026. április 16., 18:00: Aba-Novák Vilmos, a barbár zseni
  • 2026. május 21., 18:00 – A sebezhetőség ereje. Marina Abramović újrateremtett határai  
  • 2026. június 11., 18:00.: A képzelet kozmosza. Joan Miró művészete

Január 29., csütörtök 18.00 – A csend színe, a hiány teljessége, a teremtés szimfóniája. Hantai Simon művészete

Hantai Simon, a magyar származású francia festőművész Párizst meghódítva forradalmasította az absztrakt festészetet. Ha megnézzük a biomorf alakzatokat felvonultató, sokszínű munkáit, vagy a szürrealizmus jegyeit viselő korai képeit, valószínűleg nem gondoljuk, hogy azok az ő alkotásai, ám ezek is kellettek ahhoz, hogy végül eljusson az egyedi „pliage” technikájáig a számos kísérletezése során. Az 1962-től alkotott, névjegyévé vált képein a festék felszabadulva áradt szét, létrehozva olyan véletlenszerű és mégis harmonikus formákat, amelyek soha nem ismétlődtek meg. Hantai nem uralni akarta a festéket, hanem együtt lélegzett vele és engedte, hogy az esetlegesség a mű szervező eleme legyen. Ez nemcsak egy technika, hanem egyfajta filozófia, és úgy vélte, hogy „a művészet lényegét tekintve vallásos”. Mélyen intellektuális vizuális nyelvében újragondolta a művész és a mű viszonyát, s máig az egyik Hantai-kép a legdrágább, magyar származású művész által készített alkotás. Az előadáson ez a remekmű és annak története is középpontba kerül.

Február 26., csütörtök 18.00 –A káosz rendje. Hieronymus Bosch látomásai

Hieronymus Bosch művei évszázadok óta egyszerre nyűgözik le és állítják kihívások elé az embereket. A németalföldi mester alkotásai olyanok, mintha a középkor álmai és szorongásai egyszerre kelnének életre. A groteszk és a szent, a nevetséges és a félelmetes Bosch festői univerzumában nem ellentét, hanem ugyanannak a világképnek a két arca. Bár a festményein démonok kavarognak, minden részletben ott lapul a moralizáló tanulság, vagy épp annak az ironikus tagadása. Az egyetemes művészettörténet egyik legkivételesebb mestere mindmáig nehezen dekódolható képeket alkotott, amelyeken megfér egymás mellett a vadászt elkapó nyúl, az apácaruhás disznó, vagy a hárfán keresztre feszített bűnös lélek. Ezeket fejtjük fel és meg a Művészetről Könnyedén új szezonjának első előadásán Bán Blanka művészettörténésszel!

Március 26., csütörtök 18.00 –Egy vérbeli stílusjátékos: Vaszary János

Vaszary János a huszadik századi magyar művészet egyik legtermékenyebb és legsokszínűbb alkotója volt, aki hosszú, öt évtizedes festői pályája során gyakorlatilag minden művészeti irányzatban kipróbálta magát. Egy vérbeli stílusjátékos volt, aki különleges felszabadultsággal és könnyedséggel nyúlt valamennyi témához, az élet pozitív oldalát tolmácsolva az ecsetjével. Kevés művésznek adatik meg, hogy időskorában is friss, lendületes szellemmel alkothasson, Vaszary azonban azon kevesek közé tartozott, akinek a festészete az évek múltával csak fiatalodott. Miért emlegetjük őt az életöröm festőjeként? Miben rejlik a különleges, máig ható modernsége? És vajon hogyan „lógott ki” a sorból, miközben a személye meghatározta a korának a művészeti közegét?

Április 16., csütörtök 18.00 – Aba-Novák Vilmos, a barbár zseni

Aba-Novák Vilmos művészete a magyar modernizmus egyik legenergikusabb, legkarakteresebb fejezete. Festészetében a monumentális erő és az expresszív színek uralják a vásznakat, s a hagyomány szerint maga Pablo Picasso nevezte őt „barbár zseninek”. A római magyar akadémia ösztöndíjasaként lenyűgözték őt a reneszánsz freskók és az ottani élményekből született meg a saját freskóstílusa, amelyet itthon hatalmas templomi munkákban valósított meg. Képein ugyanakkor gyakran tűnnek fel cirkuszi mutatványosok, vásári figurák és nyüzsgő forgatagok, amelyek a harsányságuk és dekorativitásuk miatt a modern magyar festészet legegyedibb alkotásai közé sorolhatók. „Akármihez nyúlok, abból novella kerekedik”, mondta a művész. De még milyen novella!

Május 21., csütörtök 18.00 – A sebezhetőség ereje. Marina Abramović újrateremtett határai

Korunk egyik legjelentősebb művésze, a szerb származású Marina Abramović nemcsak a saját testét, hanem a néző lelkét is próbára teszi. Performanszai a fájdalom, a kitartás és a jelenlét határait kutatják és a test nála nem eszköz, hanem szentély: minden mozdulat egy rituálé, amelyben a művész és a közönség közti határ elmosódik. „A közönség a tükröm, és én vagyok a tükre a közönségemnek”, vallja a művésznő. Mit jelent tulajdonképp a performansz műfaja? Hogyan dönti le a tabukat Abramović és mit tart a legfontosabb pontjának a karrierjében? A róla szóló előadáson kiderül!

Június 11., csütörtök 18.00 – A képzelet kozmosza. Joan Miró művészete

A hosszú életű Joan Miró művészete olyan, mintha a gyermeki képzelet és a kozmikus rend találkozna egyetlen vonalban. A festészete egyszerre naiv és mélyen filozofikus – a gyermeki szabadság mögött ott rejlenek az emberi létezés legősibb kérdései. A katalán mestert érdekelte a kerámia, a szobrászat, a díszlet-, falikárpit és jelmeztervezés, mindemellett illusztrációkat is készített, valamint paródiákat írt. Joan Miró művészete egy kicsit újra megtanít minket hinni a játékban – ő kerül fókuszba a szezon utolsó előadásán.

Jegyvásárlás


No event found!

Korábbi előadásaink:

  • Egy lázadó barokk művész – Caravaggio élete és művészete
  • Szecessziós múzsák és aranyló allegóriák – A bécsi nagymester, Gustave Klimt művészete
  • „A szürrealizmus én vagyok.” – Salvador Dalí világa
  • Csontváry Kosztka Tivadar – A legnagyobb Nap-út festő
  • Claude Monet, az impresszionizmus atyja – „Csupán egy szem. De, Istenem, micsoda szem”
  • Szinyei Merse Pál fordulatos élete – Mert újat alkotni!
  • Marc Chagall művészete – Álom és valóság határán
  • El Greco varázslatos művészete – A mester, aki évszázadokkal megelőzte korát
  • Hieronymus Bosch festői univerzuma – Földi hiúságaink és égi feláldozásaink
  • Leonardo da Vinci élete és művészete – Egy igazi reneszánsz ember
  • Vincent Van Gogh élete és művészete – Hittérítőből (meg nem értett) zseni
  • Pablo Picasso művészete – „Én festőnek mentem és Picasso lettem…”
  • Diego Velázquez – A király festője, a festők királya
  • Szemben az árral – Édouard Manet merész mesterművei
  • A valóság grandiózus vásznai – Gustave Courbet és a realizmus ereje
  • Kaposvár szülötte, Párizs mestere – Rippl-Rónai József élete és művészete
  • A színek felszabadítása – Henri Matisse művészete
  • Hullámzások, színváltások, vibrálások – Keserű Ilona művészete
  • Henri de Toulouse Lautrec – A plakátművészet atyja
  • A legangyalibb reneszánsz mester – Raffaello Sanzino
  • A pop-art királya – Andy Warhol élete és művészete
  • Egy olasz művész a Montmartre-on – Amadeo Modigliani
  • Energia, dinamizmus, színvariációk – Mauer Dóra művészete
  • A holland aranykor érzékeny zsenije – Rembrandt festészete
  • A street art kortárs fenegyereke – Banksy művészete
  • Frida Kahlo – A modern ikon élete és művészete
  • A színpompás festészet – Pierre-Auguste Renoir
  • Az első nemzetközi hírű festőművészünk– Munkácsy Mihály festészete és sikerei
  • Egy viharos élet és grandiózus művészet– Michelangelo története