A foglalkozásainkon minden alkalommal egy új témán, kérdéskörön keresztül közelítjük meg a képzőművészet izgalmas világát – legyen szó a művészet és az ünnepek kapcsolatáról, a művészet és zene összefonódásáról, vagy épp hősökről és istenekről a műalkotások tükrében. Az interaktív, élménydús program  során a résztvevők interaktív, közvetlen módon fedezhetik fel a művészetet, egy-egy korszakot, és adott kor kérdéseit, társadalmi vonatkozásait. 

A foglalkozás első fele egy interaktív előadás, zenével, filmrészletekkel, történetekkel és sok-sok kérdéssel, beszélgetéssel vezet be az adott témába, majd ezt követően egy szabad alkotómunkára épülő második rész következik. A foglalkozásokat mindig egy közös, gondolatébresztő kérdés zárja, és a résztvevők új technikákat próbálhatnak ki, ahol a képzeleté és a kreativitásé a főszerep.

Az előadások két részből állnak: 1 órás interaktív előadásból, és 1 órás  alkotó workshopból. Az előadások fókuszában egy-egy izgalmas téma áll, melyet interaktív játékok tesznek érdekessé. A kézműveskedés az előadás során látott alkotásokból inspirálódva egy művészetpedagógus segítségével történik. Az alkotás nem igényel előképzettséget és minden anyagot és eszközt biztosítunk hozzá.

Árak:
Nyugdíjasoknak: 3000 Ft/fő, bérlet 13.000 Ft/5 alkalom
II. kerületi nyugdíjasoknak igazolvány bemutatása ellenében ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit a hello@kepezo.hu email címen tehetnek meg.

Időpont:
A foglalkozások havonta egyszer péntekenként 10:00-12:00-ig tartanak

2026. szeptember 11.: Művésznők – nőművészek reneszánsztól napjainkig 

A női alkotók évszázadok óta jelen vannak, csak nem mindig láttuk őket, mivel legtöbbször a háttérben alkottak, néha álnéven. Sokáig csak múzsaként szolgáltak, azonban már a reneszánsz korban is akadtak tehetséges és rátermett hölgyek a képzőművészetben. A művészettörténet kétségkívül sokkal több férfi alkotót tart számon, mint nőt, aminek az okát nem lehet egy jól körvonalazott mondatban összefoglalni, de sok ponton összefügg a társadalmi elvárásokkal, valamint a művészeti képzés rendjével és rendszerével. Bán Blanka művészettörténész előadásán olyan művésznőket ismerhetnek meg, akik korokon átívelő értékeket teremtettek az alkotásaikkal.

2026. október 9.: A vászon mögött, a kalapács alatt – a műkereskedelem titkai

Mi valójában a műgyűjtés: befektetés, presztízs, szenvedély? Ki és mi alapján dönti el, hogy mennyit ér egy alkotás? A műkereskedelem sokkal többről szól, mint remekművek adásvételéről, hiszen a piac, a gazdaság és a kultúra speciális összefonódását is jelenti és egy-egy licitverseny szellemében a veszteség fájdalma sokszor nagyobb, mint a megszerzés öröme. Miért gyűjtünk tárgyakat és mikor alapultak meg az első aukciósházak? Miért érheti sokszorosát egy kép, ami félig megsemmisítette magát a leütés pillanatában? És hogyan lett Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye mindmáig a legdrágább, műkereskedelemben értékesített alkotás?

2026. november 6.: Híres hamisítványok a képzőművészetben  

A műkincshamisítás túlmutat a puszta technikai ügyességen, hiszen a művészettörténeti tudás, a modern laboratóriumi tudomány és a megtévesztés pszichológiája egyaránt közrejátszik egy „jó” hamisítvány létrehozásában. Kik voltak azok, akik képesek voltak csőbe húzni a szakma legnagyobb tekintélyeit és milyen körmönfont módszerekkel reprodukálták az ikonikus alkotásokat? Létezik egyáltalán tökéletes hamisítvány? A legapróbb részletek buktatják le a legnagyobb svindliket. Az izgalmas előadáson ezekről lesz szó!

2026. december 4.: Karácsonyi történetek képekben

Az év egyik legszebb időszaka érthető módon a művészeket is magával ragadta az évszázadok során, legyen szó a Jézus születését középpontba állító szakrális témájú alkotásokról, a csodaszép hófödte tájakról, vagy épp a békés családi együttléteket megörökítő festményekről. Hit, fény, melegség, szeretet, otthon, ajándék, ragyogás – hangolódjanak a karácsonyra egy csodaszép képzőművészeti válogatással Bán Blanka művészettörténésszel!

2026. január 22.: Bálok és farsangi mulatságok

A farsang a tavaszvárás örömünnepe, amelyhez kapcsolódóan számos népszokás és hagyomány alakult ki az idők során. A zenés-táncos felvonulások, a hatalmas lakomák, a jelmezes maszkabálok és a vidám társasági események a képzőművészeket is számos alkotásukon inspirálta. Milyenek voltak a középkori karneválok? Mi lehet a „farsang farka”? És hogyan festették meg az impresszionisták a 19. század különleges báli jeleneteit?Mindenre választ kapnak a január 22-i előadáson.

Zene, ritmus és tánc 

Milyen hangokat adnak ki a festmények és a szobrok? A tánc és a zene számos képzőművészt megihletett – például Edgar Degas, Henri Matisse, Pierre-Auguste Renoir és Lotz Károly alkotásai különbözőképpen ábrázolják és ragadják meg a mozgást színpadokon, báltermekben, kertekben és lakodalmakban. Közös azonban bennük, hogy a műalkotásokat szemlélve mintha hallanánk a zenét, így a foglalkozás során arra keressük a választ, hogy miképpen lehet ábrázolni a ritmust és a dallamot, valamint  megragadni a mozgást.

Karácsonyra hangolódva

A karácsonyi ünnepi hangulat, az adventi várakozás áhítata és a gyermeki izgalom a művészeti alkotásokon is megelevenedik: legyen szó a Jézus születését középpontba állító szakrális témájú alkotásokról, vagy Salvador Dalí szürrealista karácsonyi képeslapjairól. A festményeken és népi tárgyakon gyakran láthatóak a betlehemes játékok szereplői, angyalok, pásztorok és a magyar hagyomány kézműves díszei (szalmadíszek, festett gömbök, hímzett terítők), melyek mind az ünnep meghittségét idézik. A foglalkozáson más kultúrák különleges látványvilágával, a skandináv fényünneppel, az olasz betlehemekkel és a mexikói piñatákkal is hangolódunk az ünnepre.

Farsangi mulatságok

A foglalkozáson belemerülünk a farsang világába, és megnézzük, hogyan jelennek meg a karneválok és mulatságok a különböző kultúrák művészetében. A tél vége és tavasz kezdete már az ókori népek mindegyikénél is jeles ünnep volt, amelyet leginkább maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek az emberek. A középkorban jelent meg a – talán mindmáig leghíresebb – velencei karnevál, amelyeket fantasztikusan élénk alkotásokon örökítettek meg a festőművészek. Melyik jelmez számított a legdivatosabbnak? Miért különlegesek a farsang és a böjt viadalát megörökítő remekművek? Beszélgetünk a farsang eredetéről, hagyományairól és a maszkok szerepéről, a foglakozást maszkok, jelmezek, játékok színesítik. 

Hősök és istenek a vásznakon – mítoszok és legendák a képzőművészet színpadán

Az ARTkoffer a hősök, istenek és a művészet kapcsolatát tárja fel a görög mitológiától a kortárs alkotásokig. A görög isteneket és hősöket gyakran attribútumaikkal ábrázolták: Zeusz villámmal, Athéné sisakkal és lándzsával, Héraklész buzogánnyal jelenik meg a szobrokon és vázafestményeken, amelyek kézzel fogható másolatai, apró szobrocskák vagy dísztárgyak segítségével a gyerekek számára is bemutathatók. A keresztény hősök, a szentek életét festmények, ikonok és szobrok örökítik meg, például Szent György sárkányölő ábrázolásai vagy Szent Márton legendája. A mítoszok és legendák a középkortól a reneszánszon át a barokkig, majd a modern korig inspirálták a művészeket: Rubens, Caravaggio, majd Chagall és kortárs alkotók mind újraértelmezték ezeket a történeteket. A bőröndből előbukkannak szimbolikus tárgyak, páncélok, koronák és mitológiai tárgyak, amelyek a történetek vizuális megértését segítik.

Játék és mese a művészetben

Az ARTkoffer a művészet, a játék és a mese kapcsolatát mutatja be. A festményeken gyakran jelennek meg gyerekek játékaikkal: Pieter Bruegel képein például több százféle középkori játékot láthatunk, míg Renoir és Fényes Adolf vásznain a gyermeki világ derűje jelenik meg. Az ókori agyagcsörgők, fakerekek és golyók a múlt játékait idézik, a bábok és marionettek pedig a mesemondás eszközeiként kelnek életre. A mesék világa illusztrációkban is fontos: Walt Disney világa vagy Reich Károly rajzai klasszikus történetekhez kapcsolódnak, a Magyar népmesék sorozat ikonikus képi világa pedig generációk számára vált ismerőssé. A mesekönyvek, régi társasjátékok, kártyák, bábok és hangszerek együtt mutatják meg, hogyan fonódik össze a gyermeki játékosság a történetmeséléssel és a művészet sokszínű formáival.

Ilyet én is tudok! Hogyan szemléljük a kortárs művészetet?

A kortárs művészet sokszor érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tűnik – mi számít művészetnek és ki mondja meg, hogy mi a műtárgy? Egy ragasztószalaggal falra ragasztott banán, vagy egy akváriumban lévő, kitömött cápa miért az, és legfőképp: miért ér több millió dollárt? A foglalkozás során közelebb kerülünk a kortárs művészet szemlélésén keresztül annak megértéséhez, miközben a performansz, az akcióművészet és a digitális művészet területeit is felfedezzük.