MŰVÉSZETRŐL
KÖNNYEDÉN
EXKLUZÍV ELŐADÁSOK

2026. FEBRUÁR 17.: PEZSGŐ PILLANATOK: EGY KORTY MŰVÉSZET

A pezsgő többet jelent egy egyszerű italnál, hiszen szinte minden fontos eseményen jelen van, a koronázásoktól kezdve az éjféli koccintásokig. Ünneplés, luxus, bohém éjszakák – minden buborék egy-egy történetet mesél el. A 17. században a Dom Pérignon bencés szerzetes által – a legenda szerint véletlenül – feltalált ital a 19. században lett igazán divatos, mivel egyszerre jelképezte a jólétet és a könnyed életörömöt, de már XIV. Lajos királynak is napi adag pezsgőt írt elő az orvosa. Napóleon császár úgy vélte, hogy „győzelem esetén pezsgőt érdemlünk, vereség esetén pedig egyszerűen szükségünk van rá“, a Törley József nevével fémjelzett legendás Törley pezsgőt pedig még Franciaországban is előszeretettel fogyasztották. Kortyoljon bele a művészettörténet legpezsgőbb pillanataiba Bán Blanka művészettörténész előadásán!

Menüsor: hamarosan

2026. MÁRCIUS 24.: A TOJÁSTÓL A FELTÁMADÁSIG. A HÚSVÉT EZER ARCA

A húsvét nemcsak a keresztény hit egyik legmélyebb ünnepe, hanem egy sokszínű inspirációs forrás is a képzőművészek számára. A drámai passiójelenetek, az utolsó vacsora, Krisztus feltámadásának ábrázolása, valamint az olyan profán témák, mint a vidáman csillogó húsvéti tojások és nyulak mind-mind e gazdag ünnepkör részei. Hogyan formálta az ünnep üzenetét Giotto, Michelangelo, Caravaggio és Rembrandt? Mikor jelent meg a húsvéti bárány szimbóluma a művészetben? És vajon mi teszi különlegessé a Fabergé-tojásokat? A tematikus húsvéti előadáson kiderül!

Menüsor: hamarosan

2026. ÁPRILIS 21.: NAGYBÁNYA, A MODERN MAGYAR FESTÉSZET BÖLCSŐJE

A „legnagyobb nagybányaiként” emlegetett Ferenczy Károly 1896-ban, a millennium évében telepedett le a festői szépségű középkori bányavárosban a pályatársaival. Bár nem ez volt az első művésztelep itthon, de Nagybányán rakták le a modern magyar festészet alapjait aMünchenből hazaérkező mesterek és honosították meg a plein air, azaz a szabad ég alatt való alkotás festői jellegzetességeit. Gyakorlatilag minden évszakban „kora reggeltől késő esthomályig minden órát” kiaknáztak és az ember, illetve a természet tökéletes egységét valósították meg a munkáikon. A műterem fogságából kiszabadulva mindenben megtalálták a festői témát: a Zazar folyó vízén megcsillanó fényben, egy alma árnyékában, vagy a fák zöldjében.

Menüsor: hamarosan

2026. MÁJUS 19.: MŰVÉSZET À LA CARTE, LEONARDO DA VINCITŐL DANIEL SPOERRI-IG

Az asztal az emberi kapcsolatoknak egy fontos színtere, az étkezés pedig nemcsak táplálkozás, hanem közösségteremtő, szimbolikus és spirituális esemény. Az ókori görögök a lakomát az isteni és az emberi világ közötti kapocsnak tekintették. A kereszténységben azutolsó vacsora az étkezést a legmagasabb spirituális szintre emelte és az étel a transzcendenssel való egyesülés jelképe lett. Az asztal tulajdonképp a világ kicsinyített modellje: négyszögletessége a földi rendet, a rajta lévő ételek pedig az élet körforgását szimbolizálják, hiányuk ugyanakkor az éhezés és a szegénység jelképe lehet. A németalföldi mesterek gondosan komponált csendéletei a bőség és a mulandóság finom egyensúlyát kínálják, míg a kortárs művészet már a pazarlás és fogyasztás görbe tükrét tartja elénk. Azelőadás a festői terített asztalokon keresztül vizsgálja, hogyan vált az étkezés a civilizáció egyik legbeszédesebb önarcképévé.

Menüsor: hamarosan