KERÜLJ KÉPBE!

2026. FEBRUÁR 25.: A „SZÉPSÉG” ÉS AZ „ÉRTÉK” – MŰVÉSZET ÉS MŰKERESKEDELEM – Dr. Martos Gábor

Mitől értékes egy „értékes” műtárgy”? Mikor hogyan mérték az emberek a műtárgyak „értékét”? Mióta létezik műkereskedelem? Mióta mérjük a művészi értéket alapvetően pénzben? Mit jelent az, hogy a művészi érték felismerését mára szinte kizárólag a pénzben mért elismerés „értéke” vette át? Hogyan alakítja maga a műkereskedelem a művészi értéket, és ezzel együtt a művészeti kánont? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálunk meg válaszokat keresni ebben a másfél órában – sok képpel és sok izgalmas történettel.

2026. MÁRCIUS 18.: FÖLDI PARADICSOM – Lovass Dóra

Kalandozás paradicsomi és evilági kertekben
Az európai kertkultúra első képviselői azok a szerzetesek voltak, akik a kolostorok körüli kertekben termeltek haszon- és gyógynövényeket, gondoztak rózsa- és gyümölcsfákat. Az idők folyamán a haszonkertek mellett megjelentek a különböző céllal létesített, zárt vagy nyílt kertek, amelyek egyre többféle funkciót láttak el: reprezentáltak, vadászatoknak biztosítottak helyet, kedves udvari mulatságoknak, játékoknak vagy éppenséggel tivornyáknak szolgáltak helyszínül. A kertkultúra fejlődése magával hozta a botanika tudományának fejlődését, a kifejezetten az ember által meghatározott célok szerint termesztett és nemesített fajták sokféleségét. Kertek és labirintusok, égi és földi kertek a képzőművészetben.

2026. ÁPRILIS 29. – ÚJRAFESTVE. ÁTDOLGOZÁSOK, ÁTÉRTELMEZÉSEK, STÍLUSPARÓDIÁK A FESTÉSZETBEN – Dr. Bellák Gábor

Az előadás témája, hogy hogyan lesz valamiből valami más. A feje tetejére állított hegyvidékből tenger, a glóriás Krisztus-ikonból egy szakállas zsánerhős, az elképzelt történelemből történelmi dokumentum, Picasso képéből egy kortárs amerikai festmény, a Mona Lisából Van Gogh, Cézanne vagy éppen Barcsay Jenő alkotása. Ami azonban nem változik: mindvégig művészettörténeti problémákról lesz szó.

2026. MÁJUS 27.: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A VÁSZNON – Lovass Dóra

Kriminalisztika és művészi gyakorlat
A hagyományos elképzelés szerint a művészetnek a szépet kell bemutatnia: szép embereket, szép tetteket, szép eszméket. Ám különösen a háborúk által sújtott időszakokban, járványok, természeti katasztrófák idején figyelhető meg az a tendencia, amikor megnő a diszharmonikus jelenetek, erőszakos eseteket bemutató történetek és műalkotások száma egy adott korszakban vagy történelmi, politikai eseménynek köszönhetően. Vajon miért lehetnek népszerűek a gyilkosságokat bemutató műalkotások? Vajon mivel szembesülünk, ha az emberi élet vagy értékek pusztulásának vagyunk tanúi? Mikor ítéljük el a bűnöst és mikor mentjük fel? Kivel empatizálunk? Az elkövetővel vagy az áldozattal? Ismert és kevésbé ismert alkotásokon keresztül eredünk a bűn nyomába, és keressük a választ arra a kérdésre, hogy mi vezetheti el az embert egy másik előlény, ember, rokon vagy ismeretlen elpusztítására? Csak erős idegzetűeknek.